MOSZFILM NAPOK

FRISSÍTÉS:

Felkerültek honlapunkra a Moszfilm Napok során készített fotók, kattintson az alábbi képre a böngészéshez.

MOSZFILM NAPOK - Új és klasszikus alkotások az orosz film legjelentősebb, idén 90 éves stúdiójából. Az új filmek mellett filmtörténeti ritkaságok színesítik a programot, köztük élőzenével kísért némafilm-előadás, korszakalkotó zenés vígjátékok és a monumentális Háború és béke négyrészes vetítése.

A filmnapok ideje alatt az Uránia Kávéházban a MOSZFILM múltját megidéző kiállítás látható.

Jegyek kedvezményes áron, 800 Ft-ért kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján.

A Háború és béke vetítéseire a belépő 500 Ft.

A programfüzet letöltéséhez kattintson ide (PDF)

Vetítési program

(részletes filmismertető az egyes címekre kattintva elérhető)

Esemény a Facebook-on:

Felénk fordul Vera Muhina szobra, A munkás és a kolhozparasztasszony. A korosabb nemzedékek számtalanszor találkozhattak ezzel a logóval, amely az egész szovjet filmgyártást szimbolizálta számukra. Pedig csak a moszkvai filmgyár, a Moszfilm produkcióinak elején jelent meg a vásznon, és azokon is csak 1947 óta. Maga a stúdió 1924-ben kezdte meg folyamatos működését. Két államosított, márkás orosz gyártóhely, Hanzsonkov és Jermoljev műtermének egyesítésével alakult meg, és egyszerűen az Állami Filmbizottság Egyes Filmgyára nevet viselte. Bár a felszerelése elegendő volt ahhoz, hogy elkészülhessenek Kulesov, Eizenstein, Pudovkin, Room némafilmes remekei, már a 20-as évek végén felmerült az igény, hogy a szovjet filmek egy Hollywoodhoz hasonló gyártási komplexumban készüljenek. 1931-ben adták át a nagy, korszerű filmgyárat, amelyben a hangosfilm elterjedése azonnal új fejlesztéseket követelt.

A háború alatt a stúdiót Alma-Atába költöztették, ott született meg Eizenstein Rettegett Ivánja is. A visszatérés után újabb fontos korszerűsítések történtek, kifejlődött a színes filmtechnika. A Moszfilm igazi filmművészeti központtá, Európa egyik legnagyobb filmgyárává vált. Itt készült a szovjet film két Oscar-díjas produkciója, a Háború és béke és a Moszkva nem hisz a könnyeknek Szergej Bondarcsuk, illetve Vlagyimir Menysov rendezésében. Itt bontakozott ki Andrej Tarkovszkij és Nyikita Mihalkov művészete. És eszünkbe jutnak egymás után a jelentős alkotók, többi kedvencünk, akik szintén a Moszfilmben dolgoztak: Grigorij Csuhraj, Elem Klimov, Larisza Sepityko, Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij, Vaszilij Suksin, Alekszandr Mitta, Gleb Panfilov, Alekszandr Alov, Vlagyimir Naumov, Eldar Rjazanov. A nagyszerű, emlékezetes művek felsorolásába pedig nem is érdemes belekezdeni.

A Szovjetunió szétesése és az Oroszországi Föderáció megalakulása után a stúdió nehéz anyagi helyzetbe került. 1998-ban a nyolcvanas években feltűnt kiváló rendező, Karen Sahnazarov vette át vezetését. Irányítása alatt az állami tulajdonú filmkonszern komoly technikai fejlődésen ment keresztül, ami ismét Európa vezető filmgyárainak sorába emelte. Igaz, a saját produkciók száma igen alacsony, a gyár fő profilja jelenleg a szolgáltatás.